Álmatlan éjszakák

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkülözhetetlen a memória, a koncentráció, a hangulat és a gondolkodás szempontjából. Alvásunk napszaki létrejöttét az agyban található biológiai óránk szabályozza, folyamatát összetett idegrendszeri szerkezetek irányítják. Az komplex kapcsolatok eredményeképpen a szervezet működésében bekövetkező változások, az idegrendszeren keresztül könnyen alvászavarhoz vezethetnek. Ugyanakkor az alvás, a szervezetünkkel és a környezetünkkel állandó kapcsolatban lévő idegrendszerünk működése szempontjából nélkülözhetetlen.

Az álmatlanság napjaink talán leggyakoribb alvászavara, elalvási és/ vagy átalvási nehezítettség, illetve korai ébredés jellemzi. Az inszomniában szenvedőknek nem csak az éjszaka ébren töltött órák okoznak gondot,  hanem az alvás mennyiségi és minőségi romlása miatt a másnapi szellemi és fizikai teljesítmény csökkenése is.

Jellemző, hogy a panaszok felléptekor az álmatlan ember nem érzi a problémát betegségnek, ezért nem fordul orvoshoz. Így az alvászavar nem kerül felismerésre és kezelésre időben.  A  banálisnak tűnő probléma, az egyre gyakoribbá váló  álmatlan éjszakák azonban egyre kényelmetlenebbé .

Tévhit, hogy az inszomnia önálló betegség. Az inszomnia nem más, mint egy tünet, hasonlóan a lázhoz, vagy a fejfájáshoz. Hátterében minden egyes esetben megtalálható a kiváltó ok.

Elalvási zavarról beszélhetünk, ha az alvás kialakulása a villanyoltástól az első alvásciklus kialakulásáig 20 percnél tovább tart. Ilyenkor a beteg képtelen kikapcsolni az agyát, gondolatai ébren tartják. Rendszerint munkahelyi, vagy magánéleti konfliktus okozta stressz áll a hátterében, amely elmúltával a normál alvás visszatér. Amennyiben a kiváltó ok elhúzódó és állandó feszültséget tart fenn, az alvászavar is makacsul fennmarad.

Gyakori ok a helytelen életmód, a túlzott mennyiségben, gyakran az esti órákban is elfogyasztott élénkítő szerek mint a coffein, a cigaretta, a cola, amelyek jelentősen növelik az éberségi szintet, nehezítve ezzel az alvás létrejöttét.

Az elhúzódó panaszok hátterében gyakran szorongás bújik meg, amit az életünkben szinte folyamatosan jelenlevő elvárások, megfelelési kényszer, egzisztenciális problémák nyomása okoz. Ráadásul a szorongást az emberek nagy része megpróbálja figyelmen kívül hagyni, helyette sokszor nem kis fáradsággal szervi bajt keres, ennek oka a személyes kudarcélménytől való félelem, amely tovább rontja az alvászavart.

Érdemes minél előbb tanácsot kérni alvászavar esetén, mert a korán felismert baj könnyen kezelhető.

A rendszeres stressz mellett fellépő álmatlanság esetén jó hatékonyságúak lehetnek a gyógynövény tartalmú készítmények, ezek szedése ugyanis nem okoz hozzászokást, használatuk biztonságos, hosszabbtávon szedhetők, s más gyógyszerek hatását nem befolyásolják. Ellentétben a hagyományos altatókkal, amelyek hosszabbtávú, gyakran túlzott mennyiségben való szedése függőséget okozhat.

A hagyományos altatók szedése 3 hétig vagy tovább elhúzódó panaszok esetén ajánlott, kizárólag orvosi javaslat alapján.

Altató használata előtt minden esetben azonosítani kell a kiváltó okot, különös figyelemmel arra, amikor a panasz a normál elalvás utáni gyakori ébredés, más néven átalvási zavar képében jelentkezik, amelynek hátterében számos szervi betegség, mint pl. légúti allergia, asthma, szív- és, pajzsmirigybetegség, mozgásszervi panaszok állhatnak. Ha az alvászavar mellett hangos, minden testhelyzetben jelentkező horkolás is jelentkezik, vagy elalváskor a lábakban kellemetlen, mozgásra kényszerítő érzés alakul ki, akkor az altatók felírása előbbi esetében tilos, utóbbinál felesleges, ilyenkor alvásdiagnosztikai vizsgálat szükséges.

 

Szerző:

Dr. Terray-Horváth Attila

neurológus, szomnológus szakorvos

Honvédkórház Neurológiai Osztály Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központ – főorvos

SomnoCenter Budapest Alvászavar Központ – vezető főorvos