Alvási apnoe szindróma

Apnoe = légzéskimaradás

Bárkivel előfordulhat, hogy alvás közben a nyelve egy-két másodpercre hátracsúszik és felhorkant. Ez önmagában még nem betegség. Ha azonban óránként 5-10 alkalomnál többször észleljük a legalább 10 másodpercig tartó légzéskimaradásokat, már betegségről beszélhetünk. Ha ilyenkor a levegőáramlás 10 % alá esik apnoéról, ha a 20 % fölött, de 50 % alatt marad, akkor hypopnoéról beszélünk. A kettő összegének óránkénti átlaga adja az úgynevezett apnoe/hypopnoe vagyis légzészavar indexet, ami alapján a betegség súlyossága meghatározható.

Alvás töredezettség

Az alvási apnoe szindrómában kialakuló légzéskimaradások végét egy jellemző jelenség, az úgynevezett horkantás jelzi. Ilyenkor az alvó ember összetapadt garatizmai hirtelen megnyílnak és nagy mennyiségű levegő áramlik a légutakba. A légzéskimaradás következtében fellépő „fulladásoknak” minden esetben az idegrendszer vet véget, köszönhetően egy úgynevezettarousal (ébresztési) mechanizmusnak, amikoraz agyunk néhány másodpercre otthagyja az alvást a levegővételért. Ez az ébresztő mechanizmus már csecsemőkorban kialakul (hiányában jön létre a bölcsőhalál). Egyes központi idegrendszert ért károsodások, mint a stroke, vagy súlyos fokú szívbetegségek következtében felnőtt korban is előfordul, amit centrális apnoe szindrómának nevezünk, de megjelenhet kevert formában súlyos fokú alvási apnoe szindrómákban is.  A biztonságot jelentő ébresztő mechanizmusnak azonban súlyosa megfizetjük az árát a másnapi, illetve a fokozatosan felgyülemlő alvásadóságban.

Az alvási apnoe következményei lehetnek (illetve, azok kialakulását elősegíthetik):

• Magasvérnyomás (leggyakoribb oka)
• Szívinfarktus
• Agyi infarktus
• Szellemi hanyatlás (idő előtti)
• Elhízás
• Cukorbetegség

Milyen tünetek esetén kell alvási apnoéra gondolni?

Alvásra jellemző tünetek (alvó partner észleli)

• Hangos, minden testhelyzetben jelentkező horkolás
• Gyakori horkantás, megfigyelt légzéskimaradások
• Nyugtalan alvás
• Nyaki, mellkasi izzadás
• Éjszakai gyakori vizelés

Nappali tünetek

• Reggeli szájszárazság
• Kialvatlanság
• Napközbeni fokozott aluszékonyság
• Koncentráció-, figyelemzavar
• Rövidtávú memória zavar
• Ingerlékenység

Milyen életkorban fordul elő?

A betegség minden életkorban kialakulhat. A gyermekkori apnoe hátterében rendszerint orvosolható gégészeti ok áll. Fiatal felnőtt korban arckoponya rendellenesség, amelyek közül a leggyakoribb és legenyhébb az úgynevezett mélyharapás, amikor a hátrébb helyezett harapás miatt a nyelv a garatba csúszik alvás alatt. Az alvási apnoénak minden életkorban gyakori okozója az elhízás, a száj-, és garatizmok elzsírosodása ugyanis hajlamosít a felsőlégúti elzáródásra. A középkorú férfiak esetében gyakoribb az alvási apnoe előfordulása (10:1), amely a hölgyeknél bekövetkező változókor környékén megváltozik, s az arány 4:1-re csökken.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha minden testhelyzetben jelentkező, hangos, egyenetlen horkolás és/vagy napközbeni aluszékonyság áll fenn, továbbá, ha a vérnyomás éjszaka vagy az ébredést követően magas.

Mi tesz hajlamossá az alvási apnoéra?

• Elhízás
• Dohányzás
• Felsőlégúti allergia
• Családban gyakori horkolás (öröklödhet a hajlam)
• Nagy méretű nyelv
• Mélyharapás
• Változó kor
• Férfi nem
• Öregedés

Hogyan lehet kivizsgálni?

A jellemző tünetek ismeretében felmerült betegség gyanúját tovább erősítheti a 24 órás vérnyomásmérés vizsgálati eredménye (alvás alatti magas vérnyomás), esetleg a véroxigénszint és pulzus mérésére alkalmas pulzoximetria vizsgálat. Megbízható diagnózist azonban kizárólag műszeres alvásdiagnosztikai vizsgálat alapjántudnak kiállítani az alváslaboratóriumokban dolgozó szomnlógus szakorvosok.

Szerző: dr. Terray-Horváth Attila
neurológus, szomnológus főorvos
A Honvédkórház Neurológiai Osztály Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának vezető főorvosa