Ajánlások éjszakai légzéstámogatást (CPAP vagy BiPAP légzéstámogatást) használó pácienseknek COVID-19 járvány idejére

Témakör: Szakmai ·

Minden légzéstámogatást igénylő betegre érvényesek a jelenleg hatályban lévő, járvány idejére vonatkozó hazai ajánlások. Az alábbi dokumentum az ezen felül, erre a betegcsoportra specifikusan vonatkozó információkat foglalja össze a nemzetközi (American Academy of Sleep Medicine) illetve hazai (Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság) szakmai ajánlásai alapján

A leggyakoribb éjszakai légzéstámogatást igénylő állapot felnőttek esetében az alvási apnoe szindróma. Amennyiben Ön vagy Hozzátartózója más okból szorul CPAP vagy BiPAP légzéstámogatásra és az alábbi dokumentumban kérdéseire nem kapott választ illetve bármilyen felmerülő probléma esetén, kérjük konzultáljon kezelőorvosával.

Háttérinformáció:

  • Az alvási apnoe szindróma krónikus, alvás során jelentkező tünetegyüttes, amely ismétlődő garatelzáródásokkal és következményes alacsony véroxigénszinttel (úgynevezett hipoxiával) jár. Számos káros szív- és érrendszeri valamint központi idegrendszeri hatása ismert.
  • A betegség leggyakrabban a középkorú túlsúlyos és az idősebb korosztályt érinti, de fiatal, főként túlsúllyal küzdő betegekben is előfordulhat.
  • Az alvási apnoe kezelésére széleskörben elterjedt a maszkon keresztüli (úgynevezett nem-invazív), éjszakai légzéstámogatás használata, amelyet vagy állandó (CPAP vagy légsínterápia) vagy kétszintű (BiPAP) nyomástámogatással biztosítanak.
  • A súlyos fokú, hipoxiával járó alvási apnoe szindrómában szenvedő beteg új koronavírus (SARS-CoV-2, továbbiakban csak koronavírus) betegség (COVID-19) esetén a magas kockázatú csoportba sorolandó, a betegséghez jelentős arányban társuló szív- és érrendszeri érintettség, a főképp éjszaka megfigyelhető hipoxia és az alváshiány immunrendszert gyengítő hatása miatt.

COVID-19 járvány kapcsán felmerülő kérdések:

1. Magasabb-e a kockázata a koronavírussal történő megfertőződésnek alvási apnoe szindrómában szenvedő betegekben?

Jelenleg ilyen adatok nem állnak rendelkezésre. Direkt összefüggés nem ismert az alvási apnoe szindróma és a koronavírussal történő megfertőzés között. Azonban az idős kor, a már fennálló betegségek (szívbetegség, cukorbetegség, tüdőbetegség, vesebetegség, immunrendszert érintő megbetegedések) hatással lehetnek a vírus által okozott megbetegedés súlyosságára.

2. Növeli-e a koronavírussal történő megfertőződés esélyét az éjszakai légzésterápia használata?

Jelenleg erre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre. Azonban feltételezhető, hogy amennyiben a terápiás eszközt rendeltetésszerűen használják (egy beteg/eszköz, alapvető higiénés szabályok betartása, gyártó utasításainak követése) a légzéstámogatás nem növeli a megfertőződés veszélyét.
Arra vonatkozóan jelenleg nem ismert adat, hogy a megfertőződött beteg által használt terápiás eszköz alkatrészeiről (pl. légzőkör, maszk) a visszafertőződés (koronavírussal történő ismételt fertőzése ugyanannak a betegnek) lehetséges-e. Ezért ajánlott, hogy a betegség során használt csövek és a maszk a gyártó utasítását követve naponta fertőtlenítésre kerüljenek. Ajánlott, hogy a megbetegedés lezajlását követően az eszközhöz tartozó filterek, csövek és amennyiben van rá lehetőség, a maszk is lecserélésre kerüljenek.

3. Új koronavírussal megfertőződött, kezelt alvási apnoéban szenvedő beteg készülékhasználata fokozott kockázatot jelent-e a környezetében élők számára?

Feltételezhetően igen, mivel a készülékek nyílt, szűrő nélküli légzőkörrel rendelkeznek. Így a nagyobb nyomással távozó kilégzett levegő közvetítésével nagyobb területen szóródhatnak a vírusok. Mivel a koronavírus fertőzés cseppfertőzéssel terjed, így a képzett aeroszol belélegzésével a beteg környezetében tartózkodó hozzátartozó esetlegesen könnyebben megfertőződhet. Ez nem csak az eszköz használata közben jelenthet kockázatot, hiszen a vírusok a felületen akár több órán vagy napon keresztül fertőzőképesek maradnak. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a felületek fertőtlenítésére a szobában, ahol a beteg a terápiás eszközt használja. Lehetőség szerint a beteg és hozzátartozói géphasználat során tartsák meg az előírt távolságot. Amennyiben a beteg ápolásra szorul, ápolója védőfelszerelést (maszk, gumikesztyű) használjon, maszk feltételét vagy levételét megelőzően illetve azt követően mosson kezet meleg szappanos vízzel. A fizikális kontaktust minimalizálják. A beteget ápoló személy a szükségesnél többet a beteg mellett ne tartózkodjon.

4. Fel kell e függeszteni a CPAP/BiPAP terápiákat koronavírussal történő megbetegedés esetén?

A terápia felfüggesztése minden esetben egyedi elbírálást igényel és minden esetben kezelőorvosa fog erről dönteni. Minden beteg esetében egyénileg mérlegelni kell, hogy nem okoz-e további egészségromlást a terápia felfüggesztése. Alapvető irányelv, hogy azoknál a betegeknél, ahol légzéstámogatás beállítására volt szükség, ott a CPAP/BiPAP gép használata továbbra is szükséges. Jelenlegi álláspont szerint a terápiát felfüggeszteni csak nagyon indokolt esetben és csak orvosának jóváhagyásával tanácsos, hiszen a terápia hiánya tovább fokozhatja az egészségkárosodás kialakulásának lehetőségét.
A terápia felfüggesztése ismereteink szerint a koronavírussal történő megfertőződésnek a kockázatát direkt módon nem növeli, azonban a fertőzés kapcsán kialakult szövődmények súlyosságát ronthatja az alapbetegség szövődményeinek felerősödése miatt (rossz oxigéntelítettség, szív- és érrendszeri szövődmények).

5. Az alvási apnoe kezelésére beállított légzéstámogatás alkalmas-e koronavírus által okozott megbetegedés szövődményeinek kezelésére?

A korábban éjszakára beállított légzéstámogatás nem védi ki, illetve semmilyen formában sem helyettesíti a koronavírus fertőzés által okozott tüdőkárosodás terápiáját. Az alvási apnoe kezelése során CPAP illetve BiPAP készülékén beállított légzéstámogatás nem alkalmas a koronavírus szövődményeként létrejövő tüdőérintettség kezelésére. Amennyiben koronavírus fertőzésre utaló tüneteket észlel magán vagy hozzátartozóján, azonnal forduljon háziorvosához illetve kezelőorvosához.

6. Mi a teendő koronavírus fertőzés gyanúja esetén légzéstámogatást használó, enyhe tüneteket mutató, otthoni környezetben maradó páciens esetén?

  • Amennyiben a vizsgáló orvos úgy ítélte meg, hogy a légzéstámogatást használó beteg otthonában biztonsággal ellátható, irányadóak a megfelelő izolációra vonatkozó szabályok:
  • Lakáson belüli elszeparálódás, betegszoba kialakítása;
  • Külön fürdőszoba használata (amennyiben lehetséges);
  • Gyakori szappanos kézmosások, különös tekintettel terápiás maszk felhelyezése és levétele előtt illetve után;
  • Nappali, CPAP/BiPAP mentes időszakban otthon is ajánlott az orvosi arcmaszk használata a betegség terjesztésének megelőzésére;
    Használati eszközök (pohár, evőeszközök, tányérok) elkülönült használata, meleg vízzel és mosogatószerrel történő elmosása;
  • A betegszoba felületeinek megfelelő, rendszeres fertőtlenítése.

7. Mi a teendő állapotrosszabbodás esetén?

Ahogy minden megbetegedés során, így koronavírus fertőzésben is a beteg állapota az orvosi vizsgálatot követően változhat. A légzésterápiás eszközt használó, koronavírus fertőzésben szenvedő beteg állapotát folyamatosan monitorizálni kell. Ez azt jelenti, hogy a beteg szubjektív érzésén túl (hogy érzi magát, nem esik-e nehezére a légvétel), az állapotában beálló minden változásra figyelni kell. Az állapotrosszabbodás tünetei a következőek lehetnek:

  • pihegő, felületes, szapora légzés;
  • bordaközi, hasi izmok erőteljes használata légzés közben;
  • sápadt vagy márványozott bőrszín;
  • csökkent étvágy és folyadékfogyasztás;
  • amennyiben rendelkezik otthon oxigén szaturáció mérésére alkalmas eszközzel, az oxigén szaturáció értékében bekövetkező csökkenése.

Amennyiben állapotrosszabbodás lépne fel, vegye fel a kapcsolatot háziorvosával. Hirtelen bekövetkező rosszullét során hívjon mentőt.

A dokumentumot az American Academy of Sleep Medicine illetve a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság ajánlásai alapján készítette Dr Czövek Dorottya, PhD tüdőgyógyász, gyermekgyógyász szakorvos.