Az alvás szerkezete

Alvás · 

Az alvás 90-120 perces alvásciklusokból épül fel, melyek négyszer-ötször ismétlődnek egy éjszaka folyamán. Az alvásciklusokon belül két alvástípus, a NREM (szemmozgás nélküli) és a REM (gyors szemmozgásos) alvás váltakozik olyan szigorú sorrendben, hogy ha azelőtt ébresztünk fel valakit, hogy az ébredésre leginkább alkalmas REM-fázisban járna, az agy néhány pillanat alatt végigfuttatja a megelőző fázisokat is.

Az alvás szerkezete és mennyisége az életkorral együtt változik. Míg egy újszülött 17-18 órát alszik összesen a nap folyamán, a kisiskolás gyermek mindössze 8-10 órát tölt alvással, ám azt már leginkább egyhuzamban. A felnőttek átlagos alvás igénye és mintázata serdülőkorban alakul ki. Ilyenkor már csupán 6-8 órát alszunk az éjszaka folyamán.

Az alvás szerkezete és mennyisége az életkorral együtt változik.

Az alvás folyamata két alvás típus, a NREM (non rapid eye movement  vagy szemmozgás nélküli alvás) és a REM (rapid eye movement vagy gyors szemmozgásos alvás) alvások ciklikus váltakozásából épül fel. Az elalvást több, lassú hullámú, egyre mélyülő, szemmozgás nélküli alvásciklus követi, amit a gyors szemmozgással járó periódus szakít meg, majd újra indul az alvásciklus.

Egy ilyen alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ami alatt négy, egyre mélyülő NREM alvást egy REM alvás követ. Ezek az alvásciklusok az éjszakai alvás alatt általában 4-5-ször ismétlődnek meg. Az éjszaka előrehaladtával a NREM alvás hossza egyre csökken, míg a REM fokozatosan nő. Az egyes alvásfázisok az életkorral változnak, hiszen míg a gyors szemmozgásos alvás az újszülöttek alvásának mintegy 50 százalékát teszi ki, felnőtt korban már az egynegyedét sem éri el.

Illusztráció: hypnogram

Az alvás 5 fázisa

  1. Első NREM: átmeneti állapot az alvás és az ébrenlét között. S bár lassul az agyhullámok aktivitása, az izmok állapota még az éber állapothoz hasonló.
  2. Második NREM: a könnyű alvás fázisa, amikor tovább lassulnak az agyhullámok, csökken a szívritmus és a testhőmérséklet, abbamarad a szemmozgás.
  3. Harmadik NREM: az agyhullámok még tovább lassulnak, s ekkorra jelentősen csökken a vérnyomás és az izomtónus is.
  4. Negyedik NREM: az agy ilyenkor állítja elő a leglassabb agyhullámokat, az idegrendszer aktivitása pedig a minimálisra csökken. S bár a végtagizmok még képesek a mozgásra, ilyenkor alszunk a legmélyebben. Az alvásnak ezt a szakaszát tartjuk mélyalvásnak, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy másnap kipihentnek érezzük magunkat. Az alvásnak ebben a fázisában lehet a legnehezebben felébreszteni valakit.
  5. REM: az alvás ötödik szintje, amikor felerősödik az agy aktivitása, és álmodni kezdünk. Ilyenkor gyakran felébredünk egy pillanatra, amire később nem emlékszünk, mert nagyon gyorsan visszaalszunk. Ilyenkor a vázizomzat átmenetileg mozgásképtelen.

Az alvásfázisok mindig ugyanabban a sorrendben követik egymást: 1-2-3-4-3-2-1-REM, ami után újra kezdődik az alvásciklus.

Az alvásfázisok olyan szigorúan meghatározott sorrendben követik egymást, hogy ha valakit az alvás legmélyebb, 4. NREM szakaszában ébresztenek fel, az agy az ébredés előtti néhány pillanatban végigjárja az ébredést megelőző fázisokat: 3-2-1-REM.

Az alvás lassú hullámú szakaszában (NREM) a paraszimpatikus idegrendszer veszi át az irányítást. Ilyenkor csökken az anyagcsere, a légvételek volumene, a szívverés frekvenciája s az agykéreg kiterjedt területei a memória megszilárdításához szükséges különleges, aktív pihenés állapotába kerülnek. Mindemellett nő a sejtszaporodás és a fehérjeszintézis, s ekkor szabadul fel számos hormon, például a regenerációt segítő növekedési hormon.

Az alvás gyors szemmozgásokkal jellemzett fázisában (REM) felgyorsul a szívverés és a légzés, s az agynak azok a területei aktivizálódnak, amelyek a tanulásért, a gondolkodásért és a memóriáért felelősek. Az agy ilyenkor dolgozza fel az éberen gyűjtött információkat, egyúttal már a másnapra készül.