Női alvászavarok

Alvászavarok · 

A férfiak és nők közötti különbségek a szervezet elváltozásival kapcsolatban is tetten érhetők, s mára az alváskutatók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a női szervezetre jellemző sajátos alvásmintákra, alvászavarokra és a nők változó alvásigényére.

Rohanó világunkban a legtöbb nő kevés időt szán az alvásra, és rendszerint nem vesz tudomást a nappali fáradtság, álmosság őt figyelmeztetni próbáló jeleiről, pedig az elegendő mennyiségű alvás különösen fontos a nők életében, mivel pozitívan hat a koncentrálóképességre, teljesítményre, a szociális és a családi kapcsolatokra és az általános jóllétre. Hosszú évtizedek általános gyakorlatával szemben, az utóbbi időben egyre több kutatás foglalkozik a nőket érintő speciális alvásproblémákkal.

Alvás a terhesség alatt

A nőkre jellemző alvászavarok gyakran jelentkeznek a terhesség alatt, különösen az utolsó harmadban, amikor a magzat növekedése, illetve mozgása révén egyes testhelyzetekben ellehetetlenül az alvás, a kismama pedig egyre fáradtabb, ingerlékenyebb. A gyermek megszületését követően az alvást zavaró fizikai tényezőket felváltja az újszülöttel való éjjel-nappal történő foglalkozás, ami ismételten többszöri felébredésre és felkelésre kényszeríti a kismamát, akinek az alvása így töredezetté válik, szervezete pedig nem tud pihenni, regenerálódni.  A hosszú hetekig, hónapokig tartó „alvásmegvonás” a gyermek növekedésével általában megszűnik, ám egyes esetekben maradandónak bizonyul, és alvászavarok, például inszomnia kialakulásához vezethet.

Alvás a változó korban

A nők életében az alvászavarok által leginkább veszélyeztetett időszak a változó kor, amikor a jelentős hormonális változások miatt az alvás felületesebb és töredezettebb lesz, ezért nehezebbé válik éjszaka a zavartalan alvás és napközben az ébrenlét hosszú időn keresztül való fenntartása. A növekvő nappali fáradékonyság ennek egyik eredménye lehet. Az idősebb nők kevesebb időt töltenek mély alvásban és gyakrabban ébrednek fel éjjel. Az ebben a korban gyakoribbá váló ízületi gyulladás, horkolás, hőhullámok szintén zavarhatják az alvást. Végül nem szabad megfeledkeznünk a stressz, a depresszió, a félelem szerepéről, amelyek katalizátorként nem ritkán a legfőbb befolyásolói az alvásnak.

„Néhány alvászavar gyakrabban fordul elő a menopauza utáni években, ilyen például az alvásfüggő légzészavar”

Ez a csökkenő progeszteronszintnek tulajdonítható, hiszen azoknál a fiatalabb nőknél, akiknél a menopauza műtét eredménye, szintén nagyobb a valószínűsége, hogy alvásfüggő légzészavar alakul ki. A nagyobb testtömeg és az alacsonyabb fizikai aktivitás szintén hajlamosító tényezői a szindrómának. Az alvásfüggő légzészavar jelei közé tartozik a hangos horkolás és a fokozott nappali aluszékonyság.

Egyéb tényezők is befolyásolják a menopauza utáni korban lévő nők alvásminőségét: a pszichoszociális környezet, a fizikai egészség és az érzelmi állapot. Az aggódás és az álmatlanság közötti kapcsolat nyilvánvaló, ám időnként jelentéktelennek tűnő apró dolgok és aggodalmak állhatnak a feszültség és az álmatlanság hátterében.

Mikor keressen fel szakembert?

Alkalmanként jelentkező alvászavarok mindenkinél előfordulnak és általában nem igényelnek gyógyszeres beavatkozást. A komoly alvásproblémák viszont hatással lehetnek a nők nappali aktivitására, kapcsolataira és jóllétére. Amennyiben 1 hónapnál tartósabbak a panaszai, feltétlenül keressen fel szakembert. Az alvásdiagnosztikai centrumok ma már felkészültek ezen problémák alapos kivizsgálására és kezelésére.