Van megoldás az alvászavarok kezelésére

Az alvászavarok kezelésére ma már számos hatékony megoldás áll a páciensek és a szakorvosok rendelkezésére. A foglalkozások, a mind magasabb teljesítményigény alapkövetelménnyé teszik a megfelelő pihentető alvást. Ezek a gondok vezettek az e kérdésekkel speciálisan foglalkozó alvásklinikák, laboratóriumok tömeges szervezéséhez és egy új tudományág, az alvás-ébrenlét zavarok gyakorlati megoldását célzó alvásmedicina kialakulásához .

Alvásunkat a biológiai óránk szabályozza

Alvásunk a fokozódó stressz, a felgyorsult közlekedés, a több műszakkal kombinált speciális teljesítményt igénylő ébrenléttel azonos értékű, azzal szoros funkcionális kapcsolatban lévő összetett pszichobiológiai folyamat. Szellemi működésünk, biológiai szabályozásunk minden szintje folyamatosan zajlik az ébrenlét és alvás ritmikus váltakozása során. A Föld forgásával változó helyi fény-sötétség és környezeti viszonyok hosszú tanulási folyamat eredményeképpen alakítják ki életünkben az ébrenlétünk és alvásperiódusunk váltakozását szabályozó biológiai óránkat.

E biológiai óra helye az agyalapon, látóidegünk kereszteződése előtt található. Közvetlen szabályozásában a környező fényviszonyok mellett a tobozmirigyben termelődő melatonin játszik vezető szerepet. Ez a biológiai óra szorítja közel 24 órás korlátok közé az úgynevezett homeosztatikus szabályozást, ami az agy számára a teljes regenerációt jelentő alvásmennyiség biztosítását, az ébrenléti működésével párhuzamosan felszaporodó anyagok (pl. adenosis) eltávolítását jelenti.

Alvásunk ciklusos szerkezete is tükrözi az alvás alapfunkcióját: első harmada a mély, lassú hullámú alvás és a regenerációt segítő szomatotrop hormon, utolsó harmada már a másnapra való felkészülés (adrenalin, szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódása, gondolkodási programokat elrendező álomfázis) jegyében telik.

Alvásigény és alváshiány

Alvásigényünk életünk során jelentősen csökken. A kisiskolások 8-10 óra alvásigénye 60 év felett már csupán 5-6 óra. Az alvásigényt emellett az aktuális szellemi teljesítmény is befolyásolja. Az alvásban számos olyan folyamat zajlik, amelynek hiánya súlyos és tartós kóros következményekkel jár a memóriánkban, a figyelmünkben, különösen a homloklebeny működését érintő összetett kivitelező funkciókban, az alkalmazkodóképességünkben.

A kisiskolások 8-10 óra alvásigénye 60 év felett már csupán 5-6 óra.

Extrém hiány vagy zavar az ébrenlétünket váratlanul áttörő, ezért igen balesetveszélyes alvásrohamok, elalvások képében nyilvánulhat meg. Különösen azon – főleg középkorú férfiaknál jelentkező – kóros állapotokban, amikor az alvásfolyamatot a garat ismételt és átmeneti elzáródása szakítja meg, a nehezen kezelhető magas vérnyomás, az agy és a szív vérellátási zavarainak rizikója növekszik közel harmincszorosára.

Mikor kell szakorvoshoz fordulni?

Gyakorlati szempontból alapvetően fontos, hogy az adott alvászavar mióta áll fenn. Ha az alvásunk vagy az ébrenlétünk több mint egy hónapja rendellenes, keressük fel panaszainkkal az azokat megfelelően értelmezni képes, alvásambulancián dolgozó szakembert.

Átmeneti alvászavarok

Rövid, átmeneti alvászavar és ismert ok (időzónaváltás, stressz, családi, munkahelyi konfliktus, testi betegség, fájdalom) esetén az alváshigiénés szabályok szigorú betartása, rövid hatású altatószer átmeneti alkalmazása, az ok elhárítása vagy annak megfelelő protokoll mentén történő megoldása (autogén tréning szorongás esetén, koronterápia és melatonin megfelelő kombinációban történő alkalmazása időzónaváltás esetén, az alapbetegség meggyógyítása, fájdalomcsillapítás) sikeres lehet.

Tartós alvászavarok

A krónikus alvás-ébrenlét zavar megfelelő kezeléséhez az okot (vagy okokat) kell kideríteni. Ezért az alvásszakértő orvos a megfelelő kórelőzmény és nemegyszer a házastárstól, családtagtól nyert adatok birtokában (az alvó nincs tudatában sok olyan jelnek, ami az alapbetegségre nagyon jellemző lehet: horkolás, beszéd, mozgás) alvásvizsgálatot javasol. Az elvégzett műszeres vizsgálat tud csak ényt deríteni az alvászavar mögött meghúzódó okokra, így lehetőséget adva az eredményes megoldásra. E vizsgálatok speciális része egy éjszakát vagy egy nappalt igénylő alváslaboratóriumi megfigyelés lehet. Nemegyszer az alvásmonitorozó műszert a páciens haza is viheti. Fontos, hogy egy ilyen út bejárása nélkül esély sincs a gyógyulásra, a beteg a nem megfelelő terápia (leggyakrabban gyógyszeres kezelés) káros következményeivel is terhelődik (gyógyszermegszokás, utóhatás stb.), mely előbb-utóbb életének egyik központi megoldatlan problémájává súlyosbodik.

Azonban mára hazánkban is kialakult az alváslaboratóriumok és alvásközpontok hálózatának rendszere, ahol szakorvosok nyújtanak hatékony segítséget az alvászavarban szenvedőknek. E hálózat részletei megismerhetők a weboldalonkon.

Szerző:

Dr. Köves Péter
az orvostudományok kandidátusa
neurológus és pszichiáter, szomnológus, főorvos

a Honvédkórház Neurológiai Osztályának főorvosa, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke az Európia Alvástársaság tagja