Narkolepszia

A narkolepszia jellemzői

A narkolepszia a központi idegrendszer ismeretlen eredetű krónikus betegsége. Olyanúgy az alvást, mint az ébrenlétet érintő összetett szabályozási zavar, ami elsősorban az alvás-ébrenlét ritmusát érinti, s amelynek lényege az alvás (álom fázis) ismétlődő betörése az éber állapotba. Hátterében az alvás-ébrenlét ciklust meghatározó kémiai folyamatok zavara áll. Legfontosabb jellemzője a hirtelen, feltartóztatatlanul, legtöbbször rohamokban jelentkező nappali álmosság és elalvás. Ezek az alvásrohamok általában monoton körülmények között előadáson, iskolában az óra alatt, színházban, vagy autóvezetés közben is felléphetnek.

A narkolepszia tünetei

A narkolepszia vezető, legkorábban jelentkező tünete a fokozott nappali aluszékonyság, ami nem függ sem az előző éjszakai alvás mennyiségétől, sem a minőségétől. Az alvásrohamokat leküzdhetetlen álmosság, automatikus végtagmozgások jellemzik, melyek evés közben, színházban, beszélgetéskor, munka közben – gyakorlatilag bármikor jelentkezhetnek.

A narkolepsziát gyakran jellemzia kataplexia, ami az ébrenléti állapotba betörő alvást jelenti: a narkolepsziás beteg hirtelen elveszti izmainak tónusát és a szó szoros értelmében lebénul. Az esemény nem minden esetben társul elalvással, a tudat ép, de a beteg képtelen parancsolni az izmainak és magatehetetlenül csuklik össze. A kataplexia lehet részleges is, amikor nem minden izomra terjed ki ez az állapot, csak egyes izmokra, pl. a láb megbicsaklik, az áll leesik, a váll megroggyan. Az alvásrohamokkal szemben a kataplexiás rohamok váratlan helyzetben, rendszerint erőteljes érzelmek átélése közben (nevetés, sírás, szexuális aktus közben) jelentkeznek,és rövid ideig tartanak (kb. egy-két perc).

Szintén a narkolepszia tünete az alvásparalízis, ami az elalvás előtti, illetve a reggeli ébredés utáni sajátos állapot. Ilyenkor a beteg képtelen akaratlagos izommozgásokra, a bénulás érzését éli át. A jelenség azért is ijesztő, mert a beteg azt élheti át, hogy meghalt, vagy úgy érezheti, hogy lebeg az ágya felett.

Végül a narkolepszia negyedik jellemző tünete jellemzően az alvás-ébrenlét határán (elalváskor és/vagy ébredéskor) kialakuló, gyakran alvásparalízishez társuló élénk, színes rémisztő álomképek, az úgynevezett hypnagog hallucinációk. A hypnagog hallucinációk élményszerűek, gyakran annyira valósághűnek tűnnek, hogy nehéz őket megkülönböztetnia valóságtól.

Álomittasság

A narkolepsziára jellemző álomittasság amnéziát okozhat. Jellemző érdekesség, hogy ha a narkolepsziások álmosak és nem tudnak lefeküdni, félálomban is képesek automatikusan tovább tevékenykedni. Ennek az lehet az oka, hogy az agyban lévő mozgató rendszer álmosság esetén is képes tovább működni, de a dolgok megkülönböztetése (az úgynevezett mentális differenciálóképesség) csökken. Vagyishabár a cselekvések folytatódnak, azok kivitelezése már nem megfelelő. A betegek így az egyszerű kérdésekre még képesek válaszolni, de bonyolultabb beszélgetésekre már képtelenek. Vagy az autóvezetéskor előfordul, hogy ismeretlen helyen találják magukat.

Kinél jelentkezhet narkolepszia?

A narkolepszia általában fiatal felnőttkorban jelentkezik, és egyaránt érinti mindkét nemet. A betegség 15-30 éves kor között alakul ki a leggyakrabban. A betegek 70-80 százalékánál az első tünetek a 25. életév előtt – leggyakrabban a pubertás körül – jelentkeznek, amely a gyermek fejlődésében gyakran tanulási, beilleszkedési zavarokhoz vezethet.

„A narkolepsziások nagy része nem diagnosztizált, vagy téves diagnózis születik, sokszor évek telnek el (átlagosan 14!) az első tünetek megjelenésétől a helyes diagnózis felállításáig.”

A narkolepsziás betegek gyakran csak hosszú idő elteltével fordulnak orvoshoz, mondván, az álmosság nem jelent betegséget. Pedig a kezeletlen narkolepszia a betegek életét súlyosan megkeserítheti, tanulásuk, munkájuk és szabadidős tevékenységeik kapcsán is hátrányos helyzetbe kerülnek és a balesetek veszélyének is inkább ki vannak téve.

Hogyan állapítható meg a narkolepszia?

A narkolepsziát alváslaboratóriumban, csakis összetett műszeres alvásvizsgálattal lehet megállapítani. Ehhez egy teljes éjszakán át tartó poliszomnográfiás vizsgálat szükséges, amelyet másnap a több alkalommal elvégzett alváslatencia teszt követ. A részletes vizsgálatokkal nem csak a narkolepszia állapítható meg, de kizárhatók olyan más alvásbetegségek, mint az obstruktív alvási apnoe szindróma vagy a periodikus lábmozgászavar.

Narkolepszia számokban

A narkolepszia Európában és Észak-Amerikában a lakosság 0,03-0,06%-át érinti. Ez azt jelenti, hogy minden 2000 emberből egy narkolepsziában szenved. Magyarországon becslések szerint mintegy 5-6000-re tehető a narkolepsziás betegek száma. Feltételezhető, hogy a valós szám a becsültnek többszöröse. Ennek oka az, hogy a betegséget nem ismerik fel, a klinikai megnyilvánulásokat pedig epilepsziának, átmeneti agyi keringészavarnak (TIA), depressziónak, skizofréniának tartják.