Fáradtabban ébred fel, mint ahogy lefeküdt, pedig átaludta az éjszakát? Napközben is szinte bármikor el tudna aludni, netán többször ellenállhatatlanul el is alszik hosszabb-rövidebb időre? Egyre nehezebben tud koncentrálni és egyre gyakrabban felejt el dolgokat? Netalán a hálótársa arra panaszkodik, hogy olyan hangosan horkol, hogy lehetetlen Ön mellett aludni? Számos olyan alvászavar létezik, amely a felsorolt tüneteket okozhatja.
A férfiak és nők közötti különbségek a szervezet elváltozásival kapcsolatban is tetten érhetők, s mára az alváskutatók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a női szervezetre jellemző sajátos alvásmintákra, alvászavarokra és a nők változó alvásigényére.
A horkolás, bár meglehetősen zavaró hangjelenség, önmagában nem feltétlenül jelent veszélyt. Azonban ha hangos, egyenetlen horkantásokkal és légzéskihagyással társul, az éjszakai szívinfarktust és stroke-ot is okozó alvási apnoe szindrómára kell gyanakodni.
A nyugtalan láb szindróma az egyik leggyakoribb fel nem ismert alvásbetegség. Legfőbb tünete a végtagokban, főleg a lábakban érzett kellemetlen, nehezen leírható diszkomfort érzés, ami nem csak az elalvást, de a nappalokat is jelentősen megnehezíti.
A váratlan alvásrohamokkal, átmeneti bénultsággal, hallucinációkkal járó narkolepszia a legnehezebben diagnosztizálható alvászavar, ami gyakran évtizedekig okoz nagyon kellemetlen tüneteket.
Az alvási apnoe szindróma a leggyakoribb alvásfüggő légzészavar, amely a garat alvás alatti ismételt elzáródása következtében alakul ki. A betegség hátterében lévő garatelzáródás kizárólag alvás, illetve szendergés közben alakul ki.
A háziorvosi gyakorlatban a leggyakoribb alvással kapcsolatos panasz minden bizonnyal az álmatlanság (inszomnia), hiszen a legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban (bizonyos vizsgálatokban a népesség 65-66 %-át találták érintettnek).