Míg korábban elsősorban korai intubációt és invazív lélegeztetést alkalmaztak súlyos koronavírus-betegek kezelésénél, az újabb eredmények a nem invazív lélegeztetés (NIV) pozitív szerepét igazolták. Ennek két típusa a CPAP és a BiPAP. De mit jelentenek ezek pontosan?
A súlyos állapotú COVID-19-betegeket kezdetben korai intubációval és invazív gépi lélegeztetéssel kezelték. Az újabb eredmények azonban a nem invazív lélegeztetési (NIV) technikák, vagyis a CPAP (pozitív légúti nyomás terápia), és a BiPAP (kétfázisú pozitív légúti nyomás terápia) nagyobb szerepét hangsúlyozzák.
A koronavírus terjedése miatt az egész világon az egészségügyi eszközök és az életmentő lélegeztetőgépek hiánya lépett fel. Ez utóbbiak nem azonosak az alvási apnoé szindrómánál alkalmazott CPAP (folyamatos pozitív légúti nyomásterápia) és BiPAP (kétszintű légzésterápia) készülékekkel. Miben különböznek ezek a lélegeztetőgépektől és használhatók-e valamilyen módon a fertőzés esetén?
A koronavírus-járvány megjelenése több kérdést vetett fel az alvási apnoé szindrómában szenvedőknél. Fontos tudnivaló, hogy a CPAP készülék használatát nem szabad abbahagyni a COVID-19 miatt. Mi a teendő azonban, ha valaki elkapta a betegséget?
Alvási apnoés betegként vajon nagyobb kockázatúak vagyunk a koronavírussal szemben is? Hogyan alkalmazzuk CPAP készülékünket megbetegedés esetén? Íme a válaszok.